<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://draft.blogger.com/navbar.g?targetBlogID\x3d2343068238324704826\x26blogName\x3dViaScream\x27s+Blog\x26publishMode\x3dPUBLISH_MODE_BLOGSPOT\x26navbarType\x3dBLACK\x26layoutType\x3dCLASSIC\x26searchRoot\x3dhttps://viascream.blogspot.com/search\x26blogLocale\x3dhu\x26v\x3d2\x26homepageUrl\x3dhttp://viascream.blogspot.com/\x26vt\x3d-5626351732841850837', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>

2010. április 17., szombat

Ügyesen jártatja örökkévaló száját, mindig mennyei módon a rosszban.

Április van.Már csak 2 hónap a suliból és summertime.
1 hétig nem voltam egyáltalán netközelbe,  az okok most feleslegesnek bizonyulnak.
Szombat.Még egy semmit mondó unalmas nap.Nap-nap után, így telik az idő;észre sem vesszük.Nekem ez az év('09szept.-'10ápr.) nagyon rövidnek tünt.Semmi sem történt.Vagyis éppen, hogy történt.Minden szar lett.Mindent elvesztettem ami fontos volt számomra.Akárkire ránéztem csak a szánalmat láttam és mindenkiben Ő-t kerestem.
Sokszor mondtam már, hogy összeszedem magam.Kurva sokszor.És mi lett a vége?Ugyan ott landoltam, az én kis gödrömben, mindig visszaestem akárhogy másztam, kapartam.Komolyan mondom elkezdek berendezkedni bazdmeg.:')
Átértékeltem a barátság szó fogalmát.Természetesen szubjektíven.Nincs szükségem senkire, köszönöm.Eleget csalódtam."Barátkozni" még ugyan ugy "barátkozom" de senkivel nem létesítek pacsipajtási kapcsolatot.:'D
Hogy miért nézel engem teljesen hülyének és naivnak azt nem tudom.Elegem van bazdmeg.Hogy benned egyáltalán nem lehet megbízni...Istenem.Ilyen embert én még nemláttam:"D

Szerdán irásbelizek, csütörtökön pedig szóbelizek angolból hogy felvegyenek arra a nyomorult tagozatra és heti 5-6 órában angol órán üljek és végül letegyem az emelszintűt.(Y):)

Nem kell.Nem akarom.Nem akarom újra látni.Nem akarom újra érezni.Nem akarom újra hallani a hangját.Nem akarok újra Miatta sírni.Miatta többet nem.Nem vágyom rá, a szánalmára, a megbocsátására.Hazugság.Kétségbeesés.Jóvátehetetlenség.Nem tehetek semmit.Dermesztő érzés, de egyben         
megnyugtató is.Nem tudok eléállni.Nem tudok megalázkodni elötte.Pedig legszivesebben ezt tenném.Hangja itt van a fülemben, édes, meleg lágy szellő, ami megdermeszt, megfagyaszt és összetör.Kis darabkákra.Bukott Angyal.Jéghideg.Hófehér.Szabad.Tudom 1000 közül is felismerném hangját.
As a friend.Kegyes hazugságnak tünik.De nem az.Nekem Ő jelentette a mindent.
Nem engem kell okolni minden bünömért.Még a legsúlyabbért se engem okolj!Te is benne voltál.Ugyanúgy rászese voltál ennek.Ne csak engem okolj!
A múltat akarom.Emlékszel?1 évvel ezelött milyen volt?Minden nap beszéltünk, hallgattunk egymásra.De ennek vége.Már elmúlt.Megváltoztál te is és énis.Konfliktusok.Viták.Szavak, "utállak, gyülöllek, nem akarlak többé látni."Minden az elenkezőjére fordult.Minden rossz lett.Már semmiben nem értettünk egyet.Eltávolodtunk egymástól.
Nem kellene.Nem akarlak.Nem akarlak újra látni.Nem akarlak újra érezni.Nem akarlak újra hallani.Nem akarok többet miattad sírni.Nem vágyom rád, a szánalmadra, a megbocsátásodra, mert a múlt már lezárúlt és semmi sem lenne olyan mint régen.

Viascream
18:13
0 commented

    Profil




    'Az élet egyik furcsa jellemvonása,
    hogy az ember hónapokon át naponta
    találkozik valakivel,
    és olyan bizalmas barátságba kerül vele,
    hogy nélküle el sem tudja képzelni a létet;
    azután jön az eltávolodás:
    minden marad a régiben,
    és a barát, aki oly fontosnak látszott,
    egyszerre fölöslegesnek bizonyul.
    Az ember élete megy tovább a maga útján,
    s az illető még csak nem is hiányzik.'



history