2010. január 7., csütörtök
Csak szívj! Szenvedj, ha élsz, küzdj, hogyha fáj, harcolj, ha félsz!
Hát mitagadás, rég nem irtam új postot:'D
Nem kell más, úgy csókolnám a szádat, letépném az összes ruhádat, ahogy azt nem csinálta még más!
Eldobom az állarcot és végre ömmagam leszek.Rájöttem az embereknek jobban tetszik az ha valaki önmaga és nem bujkál holmi állarc mögé.Jobban tetszik nekik, könnyebben elfogadják.De még nem tudom.
Nem kell más, amikor a szemembe nézel, majd attól a tűztől égsz el, amit te bennem gyújtottál, és nem kell más!
Elakarok menni a végletekig, hogy megismerjem magam.De félek, félek attól, hogy csalódás ér és elutasítanak.Félek mert nemtudom, hogy hogy tetszik majd másoknak a változás.
Vajon jobban szeretni fognak az emberek? Nem ez a célom.
A célom az, hogy jobb ember legyek.Megfogom becsülni az embereket, legalább is a barátaim biztosan.Most is megbecsülöm öket, de nem mutatom ki, elrejtem, ne lássa senki és semmi!Ezen változtatni fogok, muszáj lesz.
Új embereket ismerek majd meg, akármilyen nehéz is lesz, mivel nem kenyerem az ismerkedés.Én kiszoktam tartani a "régi barátaim" mellett is.
Állj! Látom, hogy félsz, kelj fel és járj, tedd meg, hogy élsz.
ÉLvezni akarom az életet.Akármennyi eröfeszitésembe is kerüljön.Új életet kezdek.Ebben a világban már nemlesz több bú, kétségbeesés, bánat, szomorúság, reménytelenség, vágyakozás, sírás!Nem fogok többet mások szerint élni.Magam ura akarok lenni, én akarom irányitani az életem és nem hagyom majd, hogy akárki vagy akármi befolyásoljon.
Nem lehetsz mindig hibás, nyisd ki a szád üvöltsd, hogy kapja be a világ!
Remélem nem lesz többé szükségem állarcra.Bár van egy pár dolog amin nem hiszem, hogy tudok, akarok változtatni.
Köszönöm azoknak akik eddig kitartottak mellettem és remélem továbbra is kifognak:)
Azoknak is köszönöm akiknek mindez nemtetszett és ellöktek maguktól.Rádöbbentettek, hogy ki vagyok, voltam.
Nem vágod, hogy aki elfordul az nem is volt a barátod.
A karácsony, eltelt.Családdal.Nem volt igazán karácsonyi hangulatom.De ez már nemszámít.
Szilveszter, barátokkal.Emlékezetes volt, bár kieshetett volna pár óra.
A szünet hátralévő részét itthon töltöttem, nyugiban.Nem volt kedvem semmi pörgéshez.
Kicsit magamba zuhantam, letörtem.Nem volt kedvem senkihez és semmihez.
Az a bizonyos "állarc" eltört, meghasadt és bár ugyérzem soha többé nem fog összeforrni, nem adom fel.
Nem kell más, úgy csókolnám a szádat, letépném az összes ruhádat, ahogy azt nem csinálta még más!
Eldobom az állarcot és végre ömmagam leszek.Rájöttem az embereknek jobban tetszik az ha valaki önmaga és nem bujkál holmi állarc mögé.Jobban tetszik nekik, könnyebben elfogadják.De még nem tudom.
Nem kell más, amikor a szemembe nézel, majd attól a tűztől égsz el, amit te bennem gyújtottál, és nem kell más!
Elakarok menni a végletekig, hogy megismerjem magam.De félek, félek attól, hogy csalódás ér és elutasítanak.Félek mert nemtudom, hogy hogy tetszik majd másoknak a változás.
Vajon jobban szeretni fognak az emberek? Nem ez a célom.
A célom az, hogy jobb ember legyek.Megfogom becsülni az embereket, legalább is a barátaim biztosan.Most is megbecsülöm öket, de nem mutatom ki, elrejtem, ne lássa senki és semmi!Ezen változtatni fogok, muszáj lesz.
Új embereket ismerek majd meg, akármilyen nehéz is lesz, mivel nem kenyerem az ismerkedés.Én kiszoktam tartani a "régi barátaim" mellett is.
Állj! Látom, hogy félsz, kelj fel és járj, tedd meg, hogy élsz.
ÉLvezni akarom az életet.Akármennyi eröfeszitésembe is kerüljön.Új életet kezdek.Ebben a világban már nemlesz több bú, kétségbeesés, bánat, szomorúság, reménytelenség, vágyakozás, sírás!Nem fogok többet mások szerint élni.Magam ura akarok lenni, én akarom irányitani az életem és nem hagyom majd, hogy akárki vagy akármi befolyásoljon.
Nem lehetsz mindig hibás, nyisd ki a szád üvöltsd, hogy kapja be a világ!
Remélem nem lesz többé szükségem állarcra.Bár van egy pár dolog amin nem hiszem, hogy tudok, akarok változtatni.
Köszönöm azoknak akik eddig kitartottak mellettem és remélem továbbra is kifognak:)
Azoknak is köszönöm akiknek mindez nemtetszett és ellöktek maguktól.Rádöbbentettek, hogy ki vagyok, voltam.
Nem vágod, hogy aki elfordul az nem is volt a barátod.
Viascream
0:16
0 commented
0:16
0 commented